AZ ÚJVIDÉKI PETŐFI SÁNDOR MAGYAR MŰVELŐDÉSI KÖZPONT MÚLTJA
Az újvidéki magyarság Vajdaság déli bástyája. Az itt élő magyarság számos megpróbáltatáson esett át, de dacolva ezekkel a nehézségekkel megőrizte anyanyelvét, kultúráját és hagyományait.
1931 őszén megalakult a Gazdakör.
1941 őszén a Gazdakör vezetősége döntést hozott, hogy megvásárolják a mai József Attila 16-os szám alatt lévő üres telket és ott felépítenek egy művelődési otthont nagy színházteremmel.
A megnyitóra 1943. március 15-én került sor.
1944. októberében megszűnt a telepi Olvasó- és Gazdakör, az irattárat megsemmisítették a könyvtárat széthúzták.
1945. június 17-én az épület nagytermében megalakult az Újvidéki Magyar Kultúrkör.
1951. július 22-én az akkori vezetőség úgy határozott, hogy Petőfi Sándor Kultúregyesületre változtatja a szervezet nevét, ezzel egy új fejezet kezdődött a telepiek művelődési életében. Abban az időben aktívan működött a drámai szakosztály, az énekkar, a néptánccsoport, a képzőművész, az irodalmi, zenei valamint a ritmikai csoport. Mivel, hogy a drámai szakosztály volt a legtömegesebb és a legaktívabb megalakult a Petőfi Sándor Amatőrszínház
1951 és 1957 között a Művelődési egyesületben valóra vált sok szép elképzelés. A műkedvelők mindent megtettek, hogy a kultúra terén maradandót alkossanak.
Az egyesület klubjában minden héten volt valamilyen rendezvény, művelődési műsor, vidámest, ifjúsági est, teadélután, társas- és táncest. Az irodalmi esteknek állandó közönsége volt amely nagyobb betekintést nyerhetett az irodalmi életbe. Az egyesület idősebb tagjainak társas esteket rendeztek. Az egyesületi tagok között mindig voltak amatőr képzőművészek, iparművészek, fotósok, de csak 1972-ben kezdtek szervezettebben tevékenykedni.
A Telep Könyvtár és Olvasókör pozitív hatással voltak a telepi magyarságra. Gyakran szerveztek irodalmi esteket és a fiatalok kedvenc gyülekező helye lett.
A nyolcvanas években újra virágkorát élte a művelődési élet a Telepen, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben. Kilenc szakosztály működött: zenei, karének, színjátszó, néptánc, versmondók, képzőművészeti, ismeretterjesztő, színpadtechnika, klubélet és ezeknek a szakosztályoknak mintegy 22 alosztálya, együttese, csoportja. A bennük tömörülő fiatalok sikeresen képviselték az Egyesületet a tartományi, köztársasági, sőt a szövetségi szemléken is.
A kilencvenes évek első évei igen nehéz időszak volt a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület működésében. Elmaradtak a rendezvények, fellépések, viszont ezekben az években a néptánc újra a fénykorát élte.
1994. december 16-án elnökségi döntés alapján a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tagja lett a Magyarok Világszövetségének.
1996-ban az egyesület új nevet vett fel: Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület melynek fő célja az volt, hogy az eddigieknél erőteljesebben tömörítse soraiba az újvidéki magyarságot.
2010 egy újabb mérföldkő az egyesület életében, hiszen az akkori modern szellemiség vezérgondolata alapján új nevet kapott, és azóta Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központként létezett.
Az Újvidék város által alapított immár teljesen felújított és Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ Újvidék 2021. május 26-án jött létre, azzal a céllal, hogy megszervezze, fejlessze és tevékenységeivel gazdagítsa az újvidéki magyarság kultúréletét.